Genetikai alapfogalmak a kacagó gerlére vetítve:

(Forrás: www.internationaldovesociety.com, www.ringneckdove.com)

Hasznos megérteni, áttekinteni a genetikai alapokat, mielőtt elkezdjük tanulmányozni a Kacagó gerlék különböző mutációit, és ezeknek a mutációknak az egymással való keresztezéseinek eredményeit. Néhány egyszerű fogalommal és magyarázattal kezdem. Ha megértjük ezeket a fogalmakat, akkor már nem is tűnik olyan bonyolultnak az öröklődés. De ezek az alapjai, mindenképpen innen kell indulni.

A tulajdonságokat a DNS hordozza. A benne kódolt információk meghatározzák a sejtek, és így az egyedek össztulajdonságait. A DNS -t gének alkotják, és két szálból áll. Egy-egy szakasza a gén, ami egy-egy tulajdonság meghatározásában játszik alapvető szerepet. (például itt a Kacagó gerle tollazatának színe)

Minden testi sejtben minden egygénes tulajdonságot két allél (egy-egy gén eltérő bázissorrendű, eltérő tulajdonságot kódoló változata, a gén alternatív változata) kódol, amelynek egyikét az anyjától, másikat az apjától örökölt. Tehát a tojó és a hím génjei is meghatározzák a születendő utódok tulajdonságait (pl. színeit). Vad típusúnak az eredeti, a természetben leggyakoribb génformát nevezzük. Az új allélok mutációval keletkeznek. A madarak szervezetének sejtjei a gén két allélját tartalmazzák. (egyik anyai, másik apai ágról való) Még egy kicsit az allélokról:

A kacagó gerle szín standardje, a normál vagy vadas szín, ez az eredeti színe. A tollazat sötét szürke, a fejen és a mellen lilás árnyalattal. A 16 színmutáció ebből a Vadas, sötét színből alakult ki. A mutáció folyamata során egy gén két vagy több alternatív formává, azaz alléllé változott. Az allélok a gének egy csoportja, ami a kromoszóma egy adott lokuszán fordul elő. Lokusz: a gén fizikai helye a DNS láncon. A gén és az allél kifejezést néha szinonímaként használják, a jelentés hangsúlyától függően.

A kromoszómák a sejtmagon belül találhatóak, bennük pedig a gének. Két csoportja van a kromoszómáknak: 1. autoszómák, és 2. ivari kromoszómák.

Az autoszómák a nem ivari kromoszómák összefoglaló megnevezése. A nemet az eltérő kromoszóma pár, azaz a nemi kromoszómák határozzák meg. Az emlősöknél ez X és Y nevet kapott. A hímek XY, a nők XX. A madaraknál ez teljesen eltérő, ezért a genetikusok más betűvel is jelölik az ő nemi kromoszómáikat. Z és W. A hím gerle ZZ, a tojó pedig ZW. Fontos dolog megjegyezni, hogy a W kromoszóma nem hordoz semmilyen aktív ismert gént. Ennek a nemhez kötött géneknél lesz jelentősége.

A genetikai különbségeket egy gén pár okozza - egyiket az apától, a másikat az anyától örököljük (kivéve a nemhez kötött gének esetében). Ha mindkét gén azonos, akkor a genetikai összetétel homozigóta. Ha a gén pár különböző, akkor heterozigóta.

A domináns gén homozigóta és heterozigóta állapotban is azonos mértékben megjelenhet, kifejeződhet (külsőleg egy szín például). Azt a gént, ami csak homozigóta állapotban tud megjelenni (kifejeződni), recesszívnek nevezik. Bizonyos géneknél részleges dominancia áll fenn. 

Néhány alap fogalom, amit még érteni kell:

fenotipus - az élőlény látható tulajdonságai. (pl. egy kacagó gerle tollazatának színe - vadas)

genotipus - az élőlény genetikai információtartalma, egy egyed alléljainak összessége. Azonos fenotipusú gerlék genotipusa lehet teljesen eltérő is. Külsőleg nagyon nehéz kitalálni, hogy egy gerle milyen gentikai felépítéssel rendelkezik.

Egy-egy tulajdonságra (pl. színre) nézve lehet homozigóta vagy hetrozigóta.

homozigóta - adott gén ugyanazon allélje (ugyanazt a tulajdonságot kódoló bázissorrend) van mindkét kromoszómaszálon (pl. ugyanaz a gén van jelen a szülőktől a génpárban)

heterozigóta - adott gén különböző allélja (eltérő tulajdonságot kódoló bázissorrend) van a két kromoszómaszálon (pl. két különböző gén van jelen a génpárban, egyik szülő vadas, a másik fehér színű) A domináns allél fog megjelenni a fenotipusban. (Az utódok vadas színűek lesznek, de a hím utód fehér hordozó lesz - a génjeiben benne marad a fehér is.)

VISSZA

Copyright - Minden jog fenntartva!

Kis Klaudia