Autoszomatikus gének a kacagó gerlénél

Az autoszomatikus azt jelenti, hogy a mutációs gén helye (lokusza) nem a nemi kromoszómákon Z,W  található, hanem a testi kromoszómákon.

(A nemi kromoszómán 3 allél van a kacagóknál, a Sötét, a Szőke és a Fehér. Ezek adnak egy hátteret a többi mutációnak. Az összes autoszomatikus gén lehet Sötét háttéren, vagy Szőkén, vagy Fehéren.)

Az autoszomatikus gének öröklődése lehet domináns, ko-domináns vagy recesszív.

DOMINÁNS - csak egyetlen mutációs gén jelenléte is elegendő, hogy a mutáció külsőleg is megjelenjen. (a mutációs gén felülírja a másikat a párban) A mutációs gén száma szerint a gerlék lehetnek egyfaktorosak (sf) és dupla faktorosak (df). Heterozigóták és homozigóták! Vizuálisan ugyanúgy néznek ki (megjelenik külsőleg a mutáció), az egyetlen különbség az öröklődésben van. Egy mutációs utód előállításához elegendő egy egyfaktoros szülő. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén. Egyfaktoros - heterozigóta, dupla faktoros - homozigóta egyed.

A Kacagó gerléknél Ko-domináns autszomatikus gének vannak.

Részleges dominancia - a mutáns gén képes részlegesen felülbírálni a másik gént a párból. Így egy mutáns gén jelenléte is elegendő a mutáció (részleges) megjelenéséhez. Azonban ilyenkor ez nem jelenik meg teljesen, ahhoz két mutáns génre van szükség. Ekkor a madár homozigóta (dupla faktoros - df), a másik esetben heterozigóta (egyfaktoros - sf), és ilyenkor a külseje valahol a normális és a mutáns között van. Annak érdekében, hogy egy heterozigóta (egyfaktoros) madarat hozzunk létre elegendő ha az egyik szülő egyfaktoros, heterozigóta. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén. Mutáns egyed = a kívánt tulajdonságú egyed. Egyfaktoros - heterozigóta, dupla faktoros - homozigóta egyed.

Ilyen gén a kacagó gerlénél:

Fagyos (Fr) és Mandarin (Ta) + módosító (M) és az Őszes (G)

Selyem (L), Homlokrózsás (Tf)

A Fagyos (Fr) gén egy ún. LETÁLIS gén. Azt jelenti, hogy homozigóta formában embrió elhalást, vagy 2-3 naposan fióka halált okoz. Heterozigóta formában fordul elő, senki nem tudja hogyan nézne ki homozigóta formában. Ez a gén világosítja a Vad típust, jellegzetes fehér foltokat okoz a fejen, a faroktollakban, az evező tollakon fagyos hatást okoz. Dominánsan öröklődik.

A Mandarin (Ta) gén dominánsan öröklődik, de másképp jelenik meg külsőleg ha a gerle heterozigóta Mandarin, vagy ha homozigóta Mandarin. (szürke gallér és evező, fehér gallér és evező).

A Mandarin génnel együtt működik egy ún. Módosító gén (M). Másképp jelenik meg egy dózisban, és másképp ha két dózisban van jelen az egyedben. A gyöngyösséget okozza, a minimálisan gyöngyöstől a fehérhátúig, ez a két véglet.

A Selyem (L) és a Homlokrózsás (Tf) gének is másképp jelennek meg külsőleg az egyeden, attól függően, hogy homozigóta vagy heterozigóta formában vannak-e. A selyem dupla dózisban szuper selyem, sokkal selymesebb, törékenyebb tollakat eredményez. A homlokrózsa pedig annál nagyobb és szebb megjelenésű, minél inkább homozigóta az egyed erre a génre. Heterozigóta formában ismegjelenik, mivel domináns, csak sokkal kisebb.

RECESSZÍV - annak érdekében, hogy a mutáció külsőleg is látható legyen, két mutálódott génnek kell  jelen lenni a gerlében. Homozigótának kell lenni az adott génre. Ha csak egy van, akkor a mutáció nem látható külsőleg, a madár csak úgynevezett hordozó lesz az adott mutációra. Annak érdekében, hogy egy mutációs utód jöjjön létre, mindkét szülőnek hordoznia kell legalább egy mutációs gént. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén. Tehát ezeket a géneket lehet hordozni.

Ilyen gén a kacagó gerlénél:

Albínó (al), Rózsás (ry), Tarka (pi), Kék (gr), Elefántcsont (iv)

Kontyos (cr)

Forrás: http://www.internationaldovesociety.com/Articles/RingneckGenetics3.htm

Copyright

Kis Klaudia