Tartalom: Rövid általános leírás - A kacagó gerle standard (ADA fordítás) - Kiállítások - Börzék- Európai standard leírások

---

   Ezen az oldalon szeretném bemutatni, hogyan lehet a Kacagó gerléket kiállításra vinni, mi kell hozzá, hogyan zajlik egy ilyen esemény. A vásárokon, börzéken való gerle árusításnak is leírom a szabályait, valamint az általan lefordított amerikai Kacagó gerle standardet is bemutatom. És a hazai madarász egyesületek vázlatos felépítését is megpróbálom szemléltetni.

Csak az írásbeli engedélyemmel másolhatóak ezek az írások is! Köszönöm!

 

A kacagó gerle rövid, általános leírása

írta: Kis Klaudia

 

Kacagó gerle – Streptopelia risoria (Streptopelia roseogrisea domestica)

Angol neve: ringneck dove, német neve: Lachtaube, holland neve: Lachduif.

 

Származása, eredeti élőhelye: Az Észak-afrikai kacagó gerlétől (Streptopelia roseogrisea) származik, nagyjából 2-3 ezer évvel ezelőtt háziasították. Eredeti hazája Északkelet-Afrika. Természetes élőhelye a félsivatagos száraz bozótos és a szavanna.

 

Megjelenése: Testhossza:  25-30 centiméter; a tojó 160, a hím 180 gramm körüli. Jellegzetes vonásuk a hold alakú gallér a nyak körül. A vadas színű kacagó gerle pontosan ugyan olyan, mint az Észak-afrikai kacagó gerle. Ez a színváltozat a standard. A szárnyfedő-, hát- és farktollak barnásak; az evezők majdnem feketék, világos szegéllyel; a nyakon félhold alakú fekete gyűrű (gallér) látható, fehér szegéllyel. A két közép farktoll barnás, a többiek szürkések, az alsó oldaliak sötétszürkék, fehér szélekkel, a farok alatti tollak fehérek. A csőr alatt van egy nagyon halvány, majdnem fehér terület a torkon. A csőr feketés sötétszürke, a lábak pirosas lilák, a szem gesztenye piros/vörös szürkésfehér szemgyűrűvel. A hímek feje, nyaka és melle ametiszt vagy ibolyás rózsaszínes színezetű, a tojók ezeken a területeken kevésbé színesek, inkább barnább tónusúak. A lilás szín a has irányában halvány krémes szürkévé változik.

Napjainkban már 16 egyszerű színmutációja ismert, ezeknek pedig számos kombinációja.  A selyem, kontyos, és homlokrózsás tollváltozatok mellett ezek kombinációi is léteznek, a selyem-kontyos és a duplakontyos változat is.

Ismertebb színváltozatai: vadas, szőke, fehér, mandarin, elefántcsont, tarka, rózsás, kék, fagyos, fekete galléros fehér (ivoár), albínó és ezek kombinációi: barack, narancs, hamu, narancs- és ibolya nyakú, narancs- és mandarin gyöngyös, rózsaszín, narancs tarka, stb.

 

Hangja nagyon kellemes turbékolás és kacagás, melyeket a hím és a tojó egyaránt hallat. A nemeket viselkedés alapján különböztethetjük meg. Általában a hím gyakrabban turbékol és kacag, hangja erőteljesebb és hangosabb, mint a tojóé. A hím mellét kidüllesztve, hajlongva, lábaival topogva udvarol párjának, aki jóval csendesebb természetű.

Elhelyezése, gondozása: Megfelelő nagyságú helyet biztosítsunk számukra, inkább hosszút mint magasat. Páronkénti tartás lenne az ideális, de tágas röpdében több párt is össze lehet szoktatni. Védik a területüket, ezért költési időben agresszívek, előfordulhatnak verekedések. Több fészket ajánlott ilyenkor elhelyezni, hogy a párok tudjanak választani. Ágakkal berendezett helyen, az etető, itató edények és a fürdőtál a talajon legyen, mert szeretnek lent keresgélni. Egész évben a szabadban tarthatók, jól bírják a hideget. Az emberekkel szelíd, barátságos, kíváncsi madarak. Más fajokkal körültekintően tartsuk együtt, mert agresszíven viselkedhetnek, vagy pedig őket bánthatják.

Tápláléka: Alaptakarmányuk búza, köles, fekete napraforgó, kukorica, fénymag, repce, cirokmag. Kínálhatjuk zöldeleséggel (pl.: tyúkhúr), vagy lágyeleséggel (pl.: reszelt alma és répa, főtt tojás). Nagyon fontos hogy ásványi anyagok, és apró kavicsok mindig legyenek előttük.  Étrendjüket az ivóvízbe adott vitaminkészítménnyel is kiegészíthetjük.

Tenyésztése: Rendkívül szapora madarak, nagyon jól, és megbízhatóan költenek. Márciustól októberig 4-5 fészekaljat is felnevelhetnek (fűtött helyiségben télen is költenek). Éppen ezért ne hagyjuk, hogy túlszaporodjanak, csak annyi fiókát engedjünk, amennyit el tudunk helyezni. Az ivarérett példányok egymással veszekedhetnek, rivalizálnak.

A költőpár felváltva kotlik 2 hófehér tojáson. A fiókák a 14-15. napon bújnak ki. A szülők begytejjel etetik őket. Nagyon gyorsan fejlődnek, 14 naposan elhagyják a fészket, és 1 hónaposan már önállóan esznek, ezután ajánlott őket leválasztani. 2 hónaposan vedleni kezdenek, ezután alakul ki a végleges színezetük. Fél évesen fizikailag ivarérettek lesznek, de a párba állítással ajánlott várni 9-12 hónapos korukig. Megfelelő körülmények között kb. 15 - 20 évig élnek.

A fiókákat bármikor ellenőrizhetjük, gyűrűzhetjük nem jellemző, hogy a szülők otthagyják őket. Gyűrűzés a fióka fejlettségétől függően a 7-10. napon, a gyűrű átmérője 6,5 – 7 mm.

 

---

 

   Amíg nincs magyar standard, addig ezzel kell beérnünk Ez itt az amerikai standard a Vadas Kacagó gerlére. Viszont találtam több színmutációra és néhény kombinációra holland standardet, amit lefordítottam és ITT lehet elérni.

 

Az amerikai standard magyar fordítása

fordította: Kis Klaudia

 

 

 

Valamennyi fent említett színváltozatban lehet homlokrózsás, kontyos, selyem homlokrózsás és selyem kontyos változat.

 

   Európában a kiállításokon a C.O.M besorolás szerint bírálják a kacagókat. A vad típus külön, és a mutációk is külön. A mutációkon belül vannak csoportok:

 

Európai standard leírások a különböző mutációkra és kombinációkra

 

---

   Nagyon nem voltam tisztában ezzel a témakörrel, ezért két személyt is felkértem, hogy segítsenek tisztába tenni a fejemben uralkodó káoszt. A magyarországi helyzetről, a szövetségek felépítéséről Küzmös Csabát kérdeztem. A kiállítások működési rendjének én néztem utána, és Csaba lektorálta az irományom. 

 

Kiállítások

 

   Előbb egy kicsit a szervezeti életről: Magyarországon, a nemzetközi mintához hasonlóan 2 irányvonal van a madarászatban. Az egyik országos szervezet a MGKSZ  (Magyar Galamb és Kisállattenyésztő Szövetség), a másik a MDOSZ (Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége). Az MGKSZ az EE-hez, azaz az Európai kisállattenyésztők szervezetéhez kapcsolódik, a MDOSZ pedig a COM-hoz, azaz az Ornitológiai Világszövetség tagja. Létezik még egy MDPOSZ nevű szövetség, a Magyarországi Díszmadárbarátok Pannónia Országos Szövetsége is, akik szintén az EE-hez csatlakoztak. Mindhárom szervezetnek vannak kisebb egyesületei országszerte.

   A MDOSZ fő profilja a kistestű madarak, papagájok, díszgalambok. Igaz, hogy az MGKSZ-nél is vannak díszgalambok, mégis úgy gondolom, hogy a kacagó gerlét inkább a díszmadarak közé kell besorolnunk. Mindhárom országos szervezet szokott kiállításokat rendezni, ahol kacagó gerlével is lehet nevezni. Azonban sajnos kisebb eltérések vannak az MGKSZ és a 2 díszmadaras egyesület között: nem egységesek a standardok és a bírálati módszerek sem. Valamint az egyesületi gyűrűkön szereplő adatok is eltérőek. (A díszmadaras egyesületek egyesületi száma H -val kezdődik, az MGKSZ-nél pedig B vagy V.)

 

   Lentebb egy MDOSZ kiállításra történő nevezés feltételeit, és a kacagó gerle besorolását írom le. De előbb néhány mondat általánosságban a kiállításokról.

 

   A madarak nevezhetőek egyéniben vagy kollekcióban (4 azonos nemű és fajtájú egyed). De létezik egy ún. páros kiállítás is, amikor egy párt - hímet és tojót - állítanak ki (adott faj azonos fajtáján belül). Ez  Magyarországon és a COM-nál sem elterjedt még, de Amerikában a kollekciónál is népszerűbb.

   Illetve lehet egyedeket nevezni úgynevezett bemutatóra  és tenyészszemlére is. A tenyész szemlén olyan egyedeket mutatnak be, amelyek nem felelnek meg a kiállítási feltételeknek, nincs zárt gyűrűjük, vagy idősebbek a megengedettnél, de a tulajdonos szeretné tudni a tenyész értéküket. Ide is csak kifogástalan egészségi állapotú egyedek nevezhetők! A bemutató lényege, hogy semmilyen speciális megkötést nem igényel (egyesületi gyűrűt, életkort), csak megfelelő egészségügyi állapotot. A szervezőktől függ, hogy ezeket az egyedeket is zsűrizik, bírálják-e vagy sem.

   A kiállításon a madarak elhelyezése egységes kalitokban vagy röpdékben történik, ugyanakkor néhol elfogadnak saját eszközöket is, ha azok megfelelő esztétikai állapotban vannak. A madarak ellátásáról a tulajdonosok gondoskodnak, vagy ha visznek magukkal eleséget, akkor az egyesület átvállalhatja ezt a feladatot.

Általában az egyesületek nem vállalnak felelősséget a madarak szökéséért, pusztulásáért, vagy megbetegedéséért, ezért mindenki csak saját felelősségre nevezzen be gerléket ilyen eseményre. A legfontosabb, legértékesebb madaraink esetében kétszer is gondoljuk át, hogy elvisszük-e őket ilyen eseményre. A legnagyobb gondosság mellett is történhetnek balesetek, vagy megbetegedések.

   (A cikk írása alatt felmerült bennem az a kérdés, hogy miért nem jó, ha a kiállítás januárban van például... ez azért nem éppen célszerű, mert sokan kint tartják télen is a kacagójukat, namost a januári fagyból 3 napra bevinni a gerlét egy fűtött helyiségbe, majd újra kitenni a minuszba nem éppen a legjobb szegény madárnak. Ezért az ilyen eseményre szánt madarakat előre úgy kell teleltetnünk, hogy ebből semmi bajuk ne származzon (fűtöt helyen). A kora őszi kiállításokkal pedig az a baj, hogy a madarak akkor kezdenek vedleni, a hiányos tollazat pedig nem esztétikus, az ilyen madár nem fog jó pontokat kapni. A tenyésztő célja tehát úgy időzíteni a madarak vedlését, csúcs formáját hogy a kiállításon tökéletes formában legyenek.)

A kiállításon a madarat csak egészségesen és tisztán lehet berakni a kiállítási kalitba. Tiszta lábbal, tollazattal, gyűrűvel.

 

Kacagó gerle besorolása: (a nevezési lapon ezt kell megjelölni) 

 

Szekció:

"O" szekció - galambok és gerlék (egzotikus galambok) (1-2 éves)

 

Osztályba sorolás nemzetségek alapján:

5. osztályba kiemelve a Kacagó gerle normál egyedei, valamint a mutációi tartoznak. 

 

Kiállítási nevezési feltételek:

- zárt egyesületi gyűrű (tenyésztői szám = egyesületi szám + a tag sorszáma, kacagó gerlére 6,5 - 7 mm)

- egészségügyi papír (8/A állatorvosi igazolás)

- madár életkora megfelelő legyen (1-2 év)

- nevezési díj befizetése (ha van)

 

Hogyan zajlik egy kiállítás? Hogyan kell nevezni?

Először is az egyesület által kiírt nevezési felhíváson mindenki megtalálhatja a megfelelő információkat a nevezés feltételeiről, a helyszínről és időpontról. A megadott határidő lejárta előtt a nevezési lap kitöltésével és a nevezési díj befizetésével válik érvényessé a jelentkezés.

A nevezési felhívásban a kiállítás programja is szerepel, hogy melyik napon, hány óráig kell leadni a nevezett madarakat, illetve mikor lehet őket majd elvinni. A kiállítás ideje alatt a marakat a a ketrecekből szigorúan tilos kivenni! A bírálat időpontja is meg van adva, ez idő alatt kiállító nem lehet a teremben. A bírálat után a közönség számára is megtekinthető a kiállítás. A záró napon történik az oklevelek átadása, és a madarak kiadása is.

 

Kik a bírók, és mit vizsgálnak a bírálat során a gerlén?

A bírók magyarországi bírói engedéllyel rendelkező személyek, de ha lehetőség van rá, akkor COM nemzetközi bírókat is meghívnak az egyesületek. Minden bírált madárról bírálati lap készül, amit a kiállítás végén a kiállító tulajdonos kézhez kap. A bírálat során, ha a bíró olyan hibát észlel a madáron, a kiállításról kizárhatja (nem felel meg a standardnak stb.).

A bírók a következőket pontozzák:

szín és rajzolat - 40 pont

tartás - 10 pont

alak és nagyság - 10 pont

tollazat - 20 pont

kondíció - 10 pont

összbenyomás - 10 pont

teljes elérhető pontszám - 100 pont

A pontokat összeadják és a kapott számok szerint. A bírálati lapon a bírónak lehetősége van egyéb megjegyzést is leírni.

 

Az összpontszámok alapján a kiállított egyedek (egyéni) minősítése a következő: (A COM skálája szerint)

Kiváló             90-94 pont

Jó                    83-89 pont

Elfogadható      76-82 pont

Gyenge            69-75 pont

 

A kiállított madarak helyezése és díjazása:

A bírálatnál elért pontszámok határozzák meg a helyezéseket. Azonos pontszám esetén a bíró dönt. A helyezések:

I. helyezést ér el a kategória legmagasabb pontszámú madara, amennyiben legalább 89 pontot kapott.

II. helyezést ér el a második legtöbb pontszámot kapott madár.

III. helyezést ér el a harmadik legtöbb pontszámot kapott madár.

Tenyésztői díj, különdíj és közönség díj is adható, valamint minden nevező kap emléklapot.

A díjak átadása általában a kiállítás záró napján történik. A kiállítás lezárása után lehet kiadni a madarakat a kalitokból. A legtöbb kiállításon lehetőség van madarak eladására-vásárlására is.

 

   Létezik európai (holland) standard a színmutációkra, és néhány kombinációra. Ezeket lefordítottam, és ITT lehet elérni.

 

---

 

Előkészületek a kiállításra: A kiállításra már időben el kell kezdeni készülni.

 

1.       Hogyan készüljünk a kiállításra már az év elején? (költőpárok összeállítása, gyűrűzés stb.)

 

 

 

2.       Hol értesülhetünk kiállításról?

 

3.       Hogyan, mi alapján válasszunk ki egy egyedet a kiállításra? Mik a kizáró tényezők?

 

4.       Mikor kell elkezdeni a közvetlen előkészületeket? És hogyan, mivel? Hogy zajlik a madarak fürdetése, ápolása?

 

6.       Hogyan kell a kiállítás helyszínére szállítani a madarakat? Mi a legmegfelelőbb szállítási eszköz?

 

Magyarországon több településen is rendeznek díszmadár kiállítást minden évben. Az interneten tájékozódhatunk ezekről az eseményekről, letölthetjük a nevezési felhívást és a nevezési lapot is.

 

Kiállítások Magyarországon:

• Délkelet magyarországi díszmadár minősítő kiállítás - Karcag
• Pannónia Kupa - Budapest, Vajdahunyad vára
• Győri, soproni, szombathelyi, móri, veszprémi, bácsalmási, kecskeméti, szegedi, csornai, nyíregyházi kiállítások rendszeresen vannak minden évben.

 

---

 

Börzék

 

Országszerte több településen rendszeresen tartanak kisállat börzét és vásárt. Az ilyen rendezvényeket vásártereken, vásárcsarnokokban rendezik meg, néha díszmadár vagy kisállat kiállításokhoz kapcsolódóan. Vannak belépős és ingyenesen látogatható vásárok is. 

Az egyik legnagyobb országos kisállat börze a MONOR-on megrendezett. Egy évben 6 alkalommal tartják, az MGKSZ szervezésében. Belépős.

A szentesi, kecskeméti, salgótarjáni, győri, csornai börzék is jelentősek.

Az ilyen börzéken tenyésztők (árusok) kínálják eladásra az állataikat. Mi szükséges ehhez?

- 8/A állatorvosi igazolás,

- helypénz kifizetése

- nyugta tömb (ha a tenyésztő nem akar bajba keveredni az adó hatóságnál)

 

Ha árulni vagy csak vásárolni szeretnénk, akkor is érdemes időben megérkezni az ilyen rendezvényekre, hiszen ha későn érünk oda, akkor árusként esetleg rosszabb hely jut már nekünk, vevőként pedig lemaradhatunk az érdekesebb állatokról.

A börzéken ki lehet fogni jó áron különlegességeket, ritkaságokat. Beszerezhetünk terményeket, feleszerelést, könyveket, tapasztalatot cserélhetünk más tenyésztőkkel, kapcsolatokat építhetünk, egyszóval megéri ellátogatni ilyen eseményre.

Azonban a börzén vásárolt madarakkal, állatokkal mindig vigyázzunk. Alaposan vegyük szemügyre a kiválasztott egyedet, hogy nem beteg-e, nem viselkedik-e furcsán, milyen a széklete, a tollazata, a szeme, vannak-e rajta élősködők. Ha tünetmentesnek látjuk, akkor is mindenképpen tartsuk be a 2 hetes karantén időszakot, mielőtt a saját állományunkba engedjük az új szerzeményt.

Megeshet az is, hogy nem olyan nemű madarat kapunk, amilyet szerettünk volna, esetleg kiselejtezett vagy idős madarat sóznak ránk ... ezekkel sajnos számolni kell! Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy értünk az adott fajhoz, kérjük meg inkább egy hozzáértő ismerősünket hogy segítsen a választásban. Ha mégis becsapnak bennünket, sajnos a mérgelődésen és bosszankodáson kívül nem sokat tehetünk, ezt nevezik tanulópénznek, legközelebb majd jobban kell figyelni. Mindenki járt már így, nem kell ezen aggódni.

Ha viszont mi vagyunk az árusok, legyen bennünk annyi tisztesség, hogy nem csapjuk be a vásárlót. Ne vigyünk beteg madarat eladásra; ha nem tudjuk a nemét, akkor inkább mondjuk ezt meg, de ne csapjuk be az új tulajdonost. Adjunk szakszerű tanácsot.

Mindenkinek jó vásárt kívánok!

 

 

---

Copyright (Minden jog fenntartva!)

Kis Klaudia

---