1. Nemhez kötött gének

Sötét - Szőke - Fehér

A nemhez kötött gén olyan gén, ami a nemi kromoszómákon, azaz madaraknál a Z kromoszómán helyezkedik el. A hím Kacagó gerlének két Z kromoszómája van. A tojónak egy Z és egy W (a W inaktív).

hím - ZZ - a kromoszómák azonos méretűek 

tojó - ZW - a kromoszómák mérete között jelentős az eltérés; itt csak a Z kromoszóma aktív, a W inaktív, ezért nem kódol géneket. 

Ha egy mutáció a Z kromoszómán található, akkor azt nemhez kötött mutációnak nevezzük. Ha ez a mutáció recesszív, akkor nemhez kötött recesszív, ha domináns, akkor nemhez kötözz domináns mutáció a teljes neve. 

Három gén (allél) található a nemi kromoszómán. Az allél egy alternatív formája a gén párnak.

A sötét, a szőke és a fehér allélek találhatóak az ivari kromoszómán. A Kacagó gerle szín standardje, a normál vagy Vadas szín, ez az eredeti színe. A tollazat sötét szürke, a fejen és a mellen lilás árnyalattal. A Szőkére úgy gondoljunk mint egy hígított (világosított), a Fehérre mint egy extrémen hígított normál változatra.

A Sötét domináns a Szőkével és a Fehérrel szemben is. A Szőke domináns a Fehérrel. A hímek Z kromoszómáján a háromból bármelyik 2 allél hordozható. A Sötét hím hordozhat két Sötét allélt - ekkor homozigóta Sötét, vagy egy Sötétet és egy Szőkét vagy Fehéret,  ilyenkor heterozigóta Sötét. A Sötét tojó csak a Sötét allélt tudja hordozni az egyetlen Z kromoszómáján. Az egy allélos állapotot hemizigótának nevezik, szemben a hímek heterozigóta vagy homozigóta állapotával.

Megjegyzés:

Sötét > Szőke > Fehér

D+ > d^B > d^w

egy külsőleg Vadas (sötét) hím lehet Szőke vagy Fehér hordozó

egy Szőke hím Fehéret tud csak hordozni (Sötétet nem, mert az dominánsabb)

egy Fehér hím nem tud más gént hordozni az ivari kromoszómáján

a tojók egyáltalán nem képesek Szőkét vagy Fehéret hordozni

Amikor a petesejt megtermékenyül, a genetikai összetételének a felét az anyától, a másik felét az apától kapja. A megtermékenyítés alatt az egyik nemi kromoszóma a hímtől, kombinálódik a tojó egyik nemi kromoszómájával. Mivel minden madárnak két kromoszómája van, melyek alkotják a kromoszóma párt, ezért négy lehetséges kimenetele van a párzásnak. 

Az egyedek minden tulajdonsága a kromoszómákban van kódolva. A kromoszómák a sejtmagban találhatóak, a test összes sejtjének magjában. Minden sejtmag kétféle kromoszómát tartalmaz: nemi kromoszómákat , és testi kromoszómákat. Alapvetően minden mutáció egy genetikai hiba. 

 (http://internationaldovesociety.com/Articles/RingneckGenetics2.htm)

Megjegyzés:

A nemi kromoszómákon található ez a 3 bázis (háttér), ez adja meg az alapot minden színhez. Minden szín valamelyik nemi kromoszómán lévő bázison nyugszik. Az egyszerű mutációk a Sötét alapon vannak, ha átkerülnek a Szőke háttérre, akkor világosabb lesz a megjelenésük, ha pedig a Fehérre, akkor szinte fehér tollazatúak lesznek. Ennek a hármasságnak a megértése elengedhetetlenül fontos a színtenyésztéshez.

A madarak, hüllők és lepkék kivételével minden más élőlénynél fordítottan vannak a nemi kromoszómák. A nőstényeknél van az azonos XX, míg a hímeknél az XY. 

Copyright Kis Klaudia