Tartalom: A színek kialakulása - kacagó gerle színek - genetika - a színtenyésztés

 Szerkesztés alatt ....

Kacagó gerle genotípus, fenotípus ... genetika és külső megjelenés

Miért fontos a genotipus, azaz egy Kacagó gerle egyed genetikai információtartalmának ismerete?

Az hogy egy színváltozat milyen gének együtteséből alakul ki, az színtenyésztéskor nagyon fontos. Hiszen így tudhatjuk, hogy milyen egyedeket kell párba állítanunk, a kívánt utódok elérése érdekében.

Sok esetben a fenotípus szinte teljesen megegyezik, csak árnyalatnyi különbségek vannak, és mégis teljesen más genetikai felépítésű madarakról van szó.

Figyelni kell a szem színére, a csőrre, a farok alatti csíkra, az evező tollakra. Lentebb, táblázatos formában olvashatjátok a fontosabb jellemzőket.

A tenyésztés magasabb iskolája a színtenyésztés. Külföldön vannak tenyésztők (Pire, Fowler, Grouw, Miller, Gourves), akik évtizedek óta nagyon komolyan foglalkoznak ezzel a témával. Cikkeket írnak, kutatásokat végeznek. A neten több oldalt is találtam, ami ezzel kapcsolatos (a kutatók saját weblapjai, a hasznos linkeknél megtaláljátok), a lényeget összeválogatva szeretném egyszerű és érthető módon leírni a gerlék színtenyésztését, alap genetikai fogalmak segítségével.

Öröklődések

Vad típus - wild type: A gén eredeti formája, amely a természetes populációban a leggyakoribb. D⁺

A kutatók 8 alap gént fedeztek fel, különítettek el a kacagóknál a vadas színváltozatból, amik az eltérő színeket okozzák. Plusz a 3 tollváltozatot okozó gént. Valamint egy ún. módosító gént, ami a gyöngyösséget is okozza pl.

* A genetikai kódban a domináns gént nagy kezdőbetűvel jelölik, a recesszívet kicsivel.

Fogalom magyarázat

1. Autoszomatikus recesszív mutáció:                 (rózsás, albínó, elefántcsont, tarka, kontyos)

autoszomatikus - a mutációs gén helye (lokusza) nem a nemi kromoszómákon X,Y van.  (hanem a testin)

recesszív - annak érdekében, hogy a mutáció külsőleg is látható legyen, két mutációnak jelen kell lenni a gerlében. Ha csak egy van, akkor a mutáció nem látható külsőleg, a madár csak úgynevezett hordozó lesz az adott mutációra. Annak érdekében, hogy egy mutációs utód jöjjön létre, mindkét szülőnek hordoznia kell legalább egy mutációs gént. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén.

például: X - mutációs gén, x - normál gén                       X - kontyos, x - normál

XX x XX = 100% mutációs utód                               kontyos x kontyos = 100% kontyos

XX x Xx = 50% mutációs utód , 50% hordozó           kontyos x hordozó = 50% kontyos, 50% hordozó

Xx x Xx = 25% mutációs, 50% hordozó, 25%          hordozó x hordozó = 25% kontyos, 50% hordozó

XX x xx = 100% hordozó                                        kontyos x normál = 100% hordozó

Xx x xx = 50% hordozó                                          hordozó x normál = 50% hordozó

2. Autoszomatikus részlegesen domináns mutáció:                     (mandarin, selyem, homlokrózsás, módosító)

autoszomatikus - a mutációs gén helye (lokusza) nem a nemi kromoszómákon Z,W van.  (hanem a testin)

részleges dominancia, a mutáns gén képes részlegesen felülbírálni a másik gént a párból. Így egy mutáns gén jelenléte is elegendő a mutáció (részleges) megjelenéséhez. Azonban ilyenkor ez nem jelenik meg teljesen, ahhoz két mutáns génre van szükség. Ekkor a madár homozigóta (dupla faktoros - df), a másik esetben heterozigóta (egyfaktoros - sf), és ilyenkor a külseje valahol a normális és a mutáns között van. Annak érdekében, hogy egy heterozigóta (egyfaktoros) madarat hozzunk létre elegendő ha az egyik szülő egyfaktoros, heterozigóta. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén. Mutáns egyed = a kívánt tulajdonságú egyed. Egyfaktoros - heterozigóta, dupla faktoros - homozigóta egyed.

például: sf - egyfaktoros, df - dupla faktoros, xx normál         sf - selyem, df - szuper selyem, xx - normál

(df) x (df) = 100% (df)                                         szuper selyem x szuper selyem = 100% szuper selyem
(df) x (sf) = 50% (df) 50% (sf)                                 szuper selyem x selyem = 50% szuper, 50% selyem
(df) x  xx  = 100% (sf)                                           szuper selyem x normál = 100% selyem
(sf) x (sf) = 25% (df) 50% (sf) 25% xx  selyem x selyem = 25% szuper selyem, 50% selyem, 25% normál
(sf) x  xx  = 50% (sf) 50% xx                                 selyem x normál = 50% selyem, 50% normál

3. Halálos (letális) domináns:                                 (fagyos) 

halálos - az élettel összeegyeztethetetlen mutáció, a homozigóta madár, aminek 2 mutációs génje van, meghal. Gyakran a kikelés előtt. Letális gén: A gén működése a sejt, vagy egyed pusztulását idézi elő.

féldomináns - a fent említett tény miatt csak egyfaktoros, azaz heterozigóta madarak léteznek, egy mutáns génnel, ami a mutáció megjelenését okozza. Csak két lehetőségünk van a párbaállításnál. Ajánlott, hogy mindig egy normál gerle párosodjon egy heterozigóta gerlével. A második esetben a homozigóta utódok meghalnak. A szülők nemének nincs jelentősége. Mutációs gén = mutációt okozó gén. Mutáns egyed = a kívánt tulajdonságú egyed. Egyfaktoros - heterozigóta, dupla faktoros - homozigóta egyed.

például: sf - egyfaktoros, df - dupla faktoros, xx - normál         sf - fagyos, df - halott, xx - normál

(sf) x (sf) = 25% (df) 50% (sf) 25% xx                fagyos x fagyos = 25% halott, 50% fagyos, 25% normál
(sf) x  xx  = 50% (sf) 50% xx                               fagyos x normál = 50% fagyos, 50% normál

4. Nemhez kötött recesszív és domináns mutáció:        (fehér és szőke)

(A madaraknál máshogyan jelölik a nemi kromoszómákat, mint az embereknél. ZZ a hím, ZW a tojó egyed. A W azt jelenti, hogy nincs kromoszóma)

nemhez kötött - a mutáns gén mérteni helye (lokusza) az X (Z) kromoszómán található. A kromoszómák párban vannak, és a madaraknál az a tojó, amelyiknek csak egy X (Z) kromoszómája van, ami őt nőneművé teszi. Ezért a tojók nem tudják hordozni a mutációt - vagy rendelkezik a mutációt okozó génnel és a mutáció meg is jelenik rajta, vagy nem.

recesszív - a mutáns gén nem tudja felülírni a másodikat a párban. Annak érdekében, hogy a mutáció kialakuljon, a madárban 2 mutációs génnek kell lennie. Ha csak 1 van jelen, akkor a mutáció vizuálisan nem látható, és az egyed csak ún. hordozó.

domiánáns -

A fentiekből következik, hogy a mutáns hím egyedek létrehozásához mindkét szülőnek legalább egy mutáns génnel kell rendelkeznie, míg mutáns tojó létrehozásához elegendő egy hordozó hím is.

például: X - mutáns gén, x - normál gén                          X - fehér, x - normál gén

XX x XY = 100% mutáns utód                             fehér hím x fehér tojó = 100% fehér
XX x xY = 100% mutáns tojó, 100% hordozó hím    fehér h x normál t = 100% fehér tojó, 100% normál, hordozó hím
Xx x XY = 50% mutáns tojó, 50% mutáns hím        hordozó h x fehér t = 50% fehér tojó, 50% fehér hím
                + 50% hordozó hím                               + 50% normál, hordozó hím
Xx x xY = 50% mutáns tojó, 50% hordozó hím       hordozó h x normál tojó = 50% fehér tojó, 50% n., hordozó hím
xx x XY = 100% normál tojó, 100% hordozó hím     normál hím x fehér tojó = 100% normál tojó, 100% normál, hordozó hím

A színtenyésztés John Fowler szerint:

Domináns gén: wild/dark (vadas/sötét) - D⁺, blond (szőke) - d^Bés a white (fehér) - d^w.

Az utódokon megjelenik ha heterozigóták (egyszeres mennyiség) vagy ha homozigóták (kétszeres mennyiség).

Teljes dominancia esetén kizárólag az egyik gén hatása érvényesül. A domináns elnyomja a másik (recesszív) gént.

A wild (vadas) elnyomja a blond (szőke) és a white (fehér) -et is.

A blond (szőke) elnyomja a white (fehér) -et, de recesszív a wild (vadas) -ra.

A white (fehér) recesszív a két másikra. (wild, blond)

wild (vadas) --> blond (szőke) --> white (fehér)

Részlegesen domináns gén:  tangerine (mandarin) - Ta.

A részlegesen domináns gén megjelenhet ha heterozigóta az utód, és egy másik módon ha homozigóta.

A mandarin egyszeres mennyiségben (heterozigóta) a szürke galléros mandarin színt hozza. Kétszeres mennyiségben (homozigóta) a  fehér galléros mandarin színt adja. 

A részleges dominancia - kodominancia azt jelenti, hogy a domináns tulajdonság megjelenése attól is függ, hogy a domináns gén egyszeres vagy kétszeres mennyiségben található-e a genotípusban.(anyai és apai ágon is megvan-e)

Recesszív gén: ivory (elefátcsont) - iv, pied (tarka) - pi és a rosy (rózsás) - ry.

Ez azt jelenti, hogy akkor produkálják az utódok ezeket a színeket, ha homozigóták (kétszeres mennyiség). Mindkét szülőnek hordoznia kell az adott géneket, hogy az utódokon látható legyen a tulajdonság.

Attól, hogy egy kacagó gerlén nem jelent meg, azaz kívülről nem látszik egy adott szín, a kromoszómáján még hordozhatja az adott gént, rejtve. Egy vadas színű hím gerle hordozhat például fehéret. Ezt így jelölik wild (white). A rejtett gén van zárójelben. A lenti táblázat is így mutatja.

Érdekesség, hogy a szőke és a fehér gének úgynevezett nemhez kötött allélek. Ezt a 2-t csak a hím kacagó gerlék hordozhatják. Megjelenni megjelenhet tojón is, de rejtett gén hordozó csak a hím lehet.

Miért fontos a genotipus, azaz egy kacagó gerle egyed genetikai információtartalmának ismerete?

Megeshet például, hogy van két kacagó gerle párunk, azaz 4 madár. 3 vadas, 1 fehér színű. Kivülről nem tudjuk megállapítani, hogy milyen a genotipusuk, azaz milyen géneket hordoznak, a három vadas teljesen egyforma.

Tegyük fel, hogy az első pár mindkét tagja sima vadas, nem hordoznak semmilyen más színt. Az ő utódjaik 100%-ban csak vadasak lesznek, pont mint a szüleik.

A második pár hímje vadas, a tojó fehér. Ők sem hordoznak semmit. Az utódaik 100%-ban vadasak lesznek, de a hím utód fehér hordozó lesz. Tehát ebből az eredeti párosból nem fog soha fehér gerle születni.

Ha a fehéret hordozó hím utódot összetesszük az első párból a sima vadas tojóval, akkor már más a szituáció. A hím utódok vadasak lesznek, de 50%-uk hordozza majd a fehéret. A tojó utódok fele lesz csak vadas (sima vadas), a másik fele fehér lesz.

Másik példa: 2 vadas és 2 tarka kacagó párba állítása. A vadas hím, és tarka tojó utódai mind vadasak lesznek. Lehetnek köztük heterozigóta tarka hordozók. (Ez ugyanúgy igaz, ha vadasat állítunk párba albino, ivory vagy rosy-val.

Ha a heterozigóta utódokat állítjuk párba a tarkával, akkor 1:2:1 arányban a következő lesz az utódok eloszlása:

4 utódból 3 vadas kinézetű lesz, és csak 1 tarka. A 3 vadasból 2 lesz heterozigóta a tarkára (hordozó).

Ha párba állítunk egy sötét színű tojót egy világos színű hímmel, akkor a fiú utódok az anyától, a lány utódok az apától kapják a színüket.

Copyright © Minden jog fenntartva

Kis Klaudia